Székelyderzs

Az unitárius templomerőd világörökségi helyszín. Udvarhely vidékének egyik legjelentősebb műemléktemploma, legrégibb vártemploma. Belsejének freskóit 1419-ben festették, a Szent László-legenda egyik legszebb ábrázolását tekinthetjük meg, öt képben. A templom stílusa a romantika és a gótika közti átmenetre utal. A románkori (13–14. század) templomának (kápolna) bővítéséből, átépítéséből alakult ki mai formája. Ez a gótikus stílusban való átépítés a 15. század második felére tehető.

„Szent László már herceg korában rettenthetetlen harcos volt, számtalan csatában vett részta betörő kunok ellen. Hogy mindez így történt, tanúsítja a székelyderzsi templomban látható freskó is.”

Kányád

A nyolc településből álló község látványosságokban, változatos természeti adottságokban, középkori templomokban és a múltat idéző házakban gazdag. A környék érdekességei közül a legkiemelkedőbbek: az Égei Tető 150 éves tölgyei, a Nárcisz-mező és a 13. században épült székely-dályai műemléktemplom, amelynek gótikus szentélye, reneszánsz boltozata és festett, bordás mennyezete magával ragadó látványt nyújt mindenki számára.

„A vár helyére idővel falu épült, nevét a sokat szenvedett lányról kapta. A domboldalból eredő források pedig – a néphit szerint – Kánya keserű könnyeiből álltak össze.”

Homoródalmás

E táj szépsége, a falu eredeti hagyományos építészete és népművészete, a lakosság vendégszeretete, a földműves, gazdálkodó ember mindennapi élete, a lovas-fogat látványa, a vándorjuhász életmódja, a hajdani s most újra előkerült szerszámok használata maradandó élményt kínálnak a városi és külhoni turisták számára.

„Csala vitéz ügyességével, cselvetéseivel sikerült is meggyengíteni a tatárok seregét, de ez is kevésnek bizonyult.”

Nagysolymos

Egykor fejedelmi solymászok faluja volt, a régi falu a mai alatt, a Lok patak két oldalán terült el. Az Ősvár nevű határrészén egykor földvár állott.

Kiskadács

A falunak önálló unitárius temploma volt, amelyet 1812-ben építettek a Nyikó partjára. 1926-ban azonban bezárták, majd 1969-ben lerombolták és anyagát 1971-ben a nagykadácsi templom javításánál használták fel. Érdekes látnivaló még a falu 1929-ben épült fedeles hídja.

„A székelyek vezére leült a kán sátra elé, úgy nézte a napkeltét: – Szeretem e helyet – mondta.
Attól kezdve Szeret-tető a neve annak a dombhátnak, a patakot pedig, amely onnan a völgybe csobog, azóta nevezik Szeretnek.”

Lövéte

Római katolikus templomát 1771–72-ben kezdték építeni és 1776-ban fejezték be. Késő barokk stílusban épült. Álmos vára a Várhegyen található, a bronzkori építmény a Wittenberg kultúrához tartozott.

„Kilenc ördög húzta a vasekét, akkora volt, mint egy nagyobbacska ház. Mélyen belevágták a földbe, és megindultak, hogy felszántsák az egész Hargitát, majd bevessék a bűn és vétek magvaival.”




Farkaslaka

Farkaslaka és Tamási Áron – a falu és az író – eggyé nőtt a környékbeliek tudatában. A tiszteletére állított alkotás képzőművészeti műemlékként szerepel, emellett emlékmúzeum őrzi a falu nagy szülöttének hagyatékát. A római katolikus templom 1842–1848 között épült.

Csíkszereda

Az 1623–1631 között, neoreneszánsz stílusban épült Mikó-vár Csíkszereda legjelentősebb műemléke és történelmi nevezetessége. Ma a Csíki Székely Múzeumnak ad otthont. Zsögöd, 1930-ig egy település volt Hargita megyében. 1930-tól, Csíkszereda egyik lakótelepe lett. A megyeközpont deli részén, a Fitód patak mentén terül el. A régi falu egy részén gyógyfürdő létesült (Zsögödfürdő). A faluval szemben, az Olt partján emelkedő dombon, amelyet Kis-vártetőnek neveznek, egy hajdani várra utaló nyomok találhatóak.

„A sziklaperemen, ahol a várúrnő férjét várta hajdanában, ma is látható lábainak lenyomata. Addig állt az asszony mindig ugyanazon a helyen, míg lába belemélyedt a sziklába.”



Madéfalva

Neve szorosan összefonódik a székely határőrség erőszakos szervezésével szembeni határozott ellenállással és az osztrák katonaság által 1764-ben véghezvitt vérfürdővel, tömegmészárlással. A SICULICIDIUM emlékmű, a madéfalvi veszedelem emlékoszlopa a császári katonaság által lemészárolt székely vértanúknak állít emléket.

Csíkszépvíz

Az 1700-1800-as években Szépvíz a Csíki-medence legjelentősebb kereskedelmi központja volt. A Nagyszépvíz patakának középső szakaszán 1986-ban völgyzáró gátat építettek. A tározó Csíkszereda vízellátásat biztosítja.

„Szent László király tiszta vizű, csillogó forrást talált, megállt hát inni és felfrissülni. Amint kortyolt a forrásból és megmosta magát kissé, érezte, amint ereje azonnal visszatér, fáradtsága szempillantás alatt elszáll.”