Tusnádfürdő

Románia egyik leghíresebb gyógyfürdője, hegyvidéki üdülőtelepe, és egyben legkisebb városa. A kies fürdőtelep hegyaljai klímája, tiszta, negatív aeroszolokban és ionokban gazdag levegője jelentős turisztikai tényező.

„Évszázadokig szolgálta Tusnádfürdő betegek, idősek gyógyulását, mint ahogy ma is messzi vidékekről érkeznek ide emberek, hogy bajaikra enyhülést, betegségükre gyógyulást keressenek.”

Nagygalambfalva

Református temploma átmeneti stílusban, a 13-14. század fordulóján épült. Feltárt művészeti értékei: szentély
ülőfülkéje, a sekrestyeajtó kerete, az osszárium alapfala, és a középkori freskórészlet; kazettás mennyezet (1789); falképek a 14. századból. A Rák-tava természetvédelmi terület.

„Nagygalambfalva mellett, a Rák-tava helyén régen ház állott. Egy jómódú, ám gonosz lelkű özvegyasszony, Rákné élt benne csúnya édeslányával és szépséges mostohalányával. A szép mostohalány sorsa napról napra nehezebb és kilátástalanabb lett, egyre többet sírt.Gyűltek, gyűltek a könnyek, végül tóvá duzzadt a sok keserűség. Így keletkezett a Rák-tava.”

Szent Anna-tó

Szent Anna-tó (Lacul Sfânta Ana) Európa egyetlen nagy méretű, épen maradt vulkáni krátertava. A tavat és a Csomádot már 1349-ből említik az oklevelek. Évente kétszer, Anna és Kisasszony napján, búcsút tartottak a tóparti kápolnánál.

„Anna kis kápolnát épített és ebben imádkozott élete végéig az Úrhoz, aki megmentette őt és társait a szégyenletes pusztulástól. Még életében szentté avatták, a tavat róla nevezték el, és kis kápolnája ma is zarándokhely.”

Máréfalva

Az udvarhelyszéki nagy, kötött, vésett, galambdúcos székely kapuk hazája, amelyek között különleges értéket képvisel tizennégy, 1900 előtt készült kapu. A Kőlik nevű helyen barlangnyílások látszanak.

„A máréfalvi székelyek a közeli Les-hegyen lévő barlangokba húzódtak a tatárok portyázása elől.”

Hargitafürdő

Ásványvizeiről, mofettáiról, kaolin bányájáról és kellemes alpesi klímájáról híres hegyi üdülőtelep. A mofetták és az ásványvizek vegyi összetétele különbözik egymástól, így változatos külső és belső kezelésre adnak lehetőséget.

„Ősi időkben, amikor ember még nem élt ezeken a tájakon, a Csíki-medencében óriások tanyáztak. Békében éltek egymással, sosem háborúztak, hiszen bármilyen nagyok is voltak, hely volt bőven, jól elfértek egymás mellett.”

Oroszhegy

Tipikus hegyaljai település a Deskő vagy Őrhegy (1009 m) déli lábánál. Érdekessége a Mák vára, a Wietenberg kultúrához tartozó két őskori teleppel, amelynek kerámiaanyaga a bronzkor második feléből való: ma régészeti rezervátum.

„Ezt a fát ma is megcsodálhatja az arra járó és oltalmat, nyugalmat lelhet terebélyes lombja alatt. Fijér Miklós fája ma is éberen őrzi a helyet, és ha a szél a lombjába belekap, legendákat mesél a halhatatlan
székely hősökről.”

Korond

Taplófeldolgozó, fazekas és kerámia-műhelyek képezik a falu gazdaságának alapját. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a település területe már ősidők óta lakott volt. A Firtosi aranyéremlelet is innen származik.

„A kő, közepén nagy lyukkal, ahol a vasrudat a tündérek átdugták, ma is ott fekszik Korond felett.”

Székelyvarság

Hargita megye legnagyobb szorványtelepülése. A romos kőfallal körülvett Tartód vára a 845 m magas Várhegyen épült a 11. században, a 13. században hagyták fel.

„Várhegyen, ahol a Tartód-patak a Küküllővel találkozik, hajdanában Tartód vára állott. Erős védvár volt, de leginkább az alatta lévő barlangokban felhalmozott kincsről volt híres. Sokan próbálták felhozni onnan, de soha nem sikerült.”

Gyimesfelsőlok

A helyi gazdaság elsősorban állattenyésztésen és pásztorkodáson alapul. Mind a Tatros völgyében, mind a „patakokban” a szórványtelepülések a jellemzőek.

„Silye, egy dombhát, amelynek tetejéről messze keletre elláthat az ember. A dombhát alatt folyik Bán pataka. Nagyszerű hely volt ez mindig is a legeltetésre, és a tetőről az ellenséget is messziről észre lehetett venni.”

Balánbánya

Az Olt forrásvidékén, a Nagyhagymás mészkővonulatának (1793 m) déli lábánál terül el. A Gyilkos-tó és Balánbánya közötti hegyvidék ritka növényzete és tájképi jellege 1990-ben kiérdemelte a nemzeti parkká való nyilvánítását. A közeli Egyeskő a Nagyhagymás szimbóluma, több magas mészkősziklából álló sziklacsoport.

„A környékbeli bányászok ma is úgy tartják, hogy nem is emberek emelték, hanem maga Tündér Ilona parancsára a tündérek.”