Gyergyószentmiklós

Gyergyószentmiklósra Székelyföld észak-keleti csücskében lelünk, Hargita megyében, a Gyergyói-havasok lábánál helyezkedik el. A Lázár-kastély, a Lázár-család ősi kastélya műemléképület, pártázatos reneszánsz kastély, a 17. századi Erdély egyik legvonzóbb főúri hajléka. A legkorábbi lakótornya 1450-ből való. 1590-től 1594-ig ebben a kastélyban töltötte gyermekkorát Bethlen Gábor erdélyi fejedelem.

Gyergyóditró

A római katolikus templom (Katalin templom) műemlék, 1746–1757 között épült, belseje barokkos díszítésű. Az új római katolikus templomot (Jézus Szent Szíve templom) 1911-ben építették neogótikus és eklektikus stílusban. Ez a Gyergyói-medence legnagyobb kéttornyú temploma. A tornyok magassága 75 méter, a templomhajó hossza 55 méter, legnagyobb szélessége 23 méter. Befogadóképessége 3000 fő.

„A Tatárhalom, ahogy a sírt elnevezték, ma is látszik az egykori csata helyszínén emlékeztetőül Gábor deák és a gyergyóiak hősiességére, találékonyságára.”

Békás-szoros

Az ország egyik legérdekesebb és legnagyszerűbb sziklaszorosa és harántvölgye. Zúgó hegyi patakok, kisebb-nagyobb vízesések, meredek mészkőszirtek, barlangok díszítik a szurdokvölgyet, amelyet 1200–1300 méter
magas, impozáns szirtek, a Kis-Cohárd, a Csíki-bükk és az Oltárkő szegélyezik. Ezen a területen hozták létre a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Parkot. A völgyben számos barlang van. A szoros látványossága a Pokol
torka (népiesen: Pokol kapuja).



Gyilkos-tó

Románia egyik legszebb klimatikus üdülője, a Békás-patak völgyében. A hegyvidéki üdülőtelep nevezetessége a Gyilkos-tó és a Békás-szoros. A Gyilkos-tó és környéke természetvédelmi terület.

„Helyenként ma is látni a kettétört fenyők csonkjait, amint segélykérő ujjakként nyúlnak az ég felé. Vize olyan zöldes néha, mint Eszter szeme, aki olykor, nyári éjszakákon feljön a tó fenekéről és a parton továbbra is várja régen elvesztett kedvesét.”

Maroshévíz

A Gyergyói-medence kijáratánál, a Kelemen-havasokhoz tartozó Tárnyica (Tarnița, 1044 m) hegy lábánál fekszik. A mogláni fatemplom (Biserica de lemn Moglănești, Mănăstrea Pârăul Doamnei) a város legrégebbi építészeti műemléke, Gheorghe Ștefan moldvai fejedelem 1658-ban építtette felesége, Safta úrnő részére. Az ortodox fatemplom 1867-ben épült, egyházépítészeti műemlék.

„Görgény herceg a települést, amely a néhai kastély helyén jött létre, Taplocának (újabban Maroshévíz) nevezte el.”

Gyergyóholló

A falu kialakulását a 18. században a Beszterce vizén való tutajozás segítette elő. Több borvízforrása van. A falu a fa- és ásványvíz kereskedelem fontos központjává vált.

„Azt a helyet, ahol a két jóbarát utoljára megpihent, Hollónak hívják. A barátjáért életét adó madár végső nyughelyét pedig Holló fejének nevezte el az utókor.”

Borszék

csiksomlyo

Fürdő- és üdülőváros, itt van az ország legnagyobb ásványvíz-palackozó üzeme, amelynek havi kapacitása 2 millió liter. Borszék egyedülálló nevezetessége az ásványvizekkel sűrűn átszőtt Kerekszék. A Hármasliget gyógyláp 9 hektáros és a 15–20 m vastag tőzegláp, a gyógyiszap, a reliktumnövények, valamint a kalciumos és magnéziumos gyógyvizek teszik egyedivé.

„…Tündérek azok – mondják az emberek –, akik visszatérnek oda, ahol nemcsak az emberek, de minden élőlény boldogan él…”