Oklánd

Az unitárius templom díszes kazettás mennyezetének egyik érdekessége a kopernikuszi bolygórendszert ábrázoló kazetta.

Székelyderzs

Az unitárius templomerőd világörökségi helyszín. Udvarhely vidékének egyik legjelentősebb műemléktemploma, legrégibb vártemploma. Belsejének freskóit 1419-ben festették, a Szent László-legenda egyik legszebb ábrázolását tekinthetjük meg, öt képben. A templom stílusa a romantika és a gótika közti átmenetre utal. A románkori (13–14. század) templomának (kápolna) bővítéséből, átépítéséből alakult ki mai formája. Ez a gótikus stílusban való átépítés a 15. század második felére tehető.

„Szent László már herceg korában rettenthetetlen harcos volt, számtalan csatában vett részta betörő kunok ellen. Hogy mindez így történt, tanúsítja a székelyderzsi templomban látható freskó is.”

Városfalva

Történelmi feljegyzésekből tudjuk, hogy a homoródjánosfalvi kőbányában már a rómaiak idején bányászat folyt. Abban az időben kereskedelmi út vezetett Városfalván át. A kereskedők útitervében mint pihenő gócpont szerepelt. Egy beálló födél a mostani kultúrotthon helyén állott.

Homoródkarácsonyfalva

A reformáció során a katolikus egyház megszűnik, a hívek unitáriusok lesznek és velük együtt a templom is. Az egyetlen udvarhelyszéki falu, ahol az unitárius templom késő román kori szentélye épen fennmaradt.

Kányád

A nyolc településből álló község látványosságokban, változatos természeti adottságokban, középkori templomokban és a múltat idéző házakban gazdag. A környék érdekességei közül a legkiemelkedőbbek: az Égei Tető 150 éves tölgyei, a Nárcisz-mező és a 13. században épült székely-dályai műemléktemplom, amelynek gótikus szentélye, reneszánsz boltozata és festett, bordás mennyezete magával ragadó látványt nyújt mindenki számára.

„A vár helyére idővel falu épült, nevét a sokat szenvedett lányról kapta. A domboldalból eredő források pedig – a néphit szerint – Kánya keserű könnyeiből álltak össze.”

Székelykeresztúr

Nevét onnan kapta, hogy templomát a Szent Kereszt tiszteletére emelték.Ugyanakkor a helység fölé magasodó ”Jézuskiáltó” és a rajta álló kereszt is a város nevével van összefüggésben.

„A Gagy pataka völgyében, a Nagy-Küküllő mellett lovagok vertek tanyát még a szentföldi harcok idején. Előbb csak pihenőként használták, majd lassan házak jelentek meg és nem telt bele sok idő, település született. Ez a mai Székelykeresztúr.”

Nagygalambfalva

Református temploma átmeneti stílusban, a 13-14. század fordulóján épült. Feltárt művészeti értékei: szentély
ülőfülkéje, a sekrestyeajtó kerete, az osszárium alapfala, és a középkori freskórészlet; kazettás mennyezet (1789); falképek a 14. századból. A Rák-tava természetvédelmi terület.

„Nagygalambfalva mellett, a Rák-tava helyén régen ház állott. Egy jómódú, ám gonosz lelkű özvegyasszony, Rákné élt benne csúnya édeslányával és szépséges mostohalányával. A szép mostohalány sorsa napról napra nehezebb és kilátástalanabb lett, egyre többet sírt.Gyűltek, gyűltek a könnyek, végül tóvá duzzadt a sok keserűség. Így keletkezett a Rák-tava.”

Homoródalmás

E táj szépsége, a falu eredeti hagyományos építészete és népművészete, a lakosság vendégszeretete, a földműves, gazdálkodó ember mindennapi élete, a lovas-fogat látványa, a vándorjuhász életmódja, a hajdani s most újra előkerült szerszámok használata maradandó élményt kínálnak a városi és külhoni turisták számára.

„Csala vitéz ügyességével, cselvetéseivel sikerült is meggyengíteni a tatárok seregét, de ez is kevésnek bizonyult.”

Nagykadács

1718-ban vált önálló egyházközséggé Kiskadáccsal együtt. A mai templom helyén eredetileg egy XV.-XVI.- századi késő gótikus templom állhatott, amelyet 1837-ben emeltek fel újra. A torony ma is középkori, építőanyaga faragatlan homokkő. A templomot a két Kadács hívei egyaránt használják.

Nagysolymos

Egykor fejedelmi solymászok faluja volt, a régi falu a mai alatt, a Lok patak két oldalán terült el. Az Ősvár nevű határrészén egykor földvár állott.